Marosjárai Rozsnyay Mátyás 1833. május 14-én született az akkor Pest-Pilis-Solt vármegyéhez tartozó (ma Bács-Kiskun megye) Szabadszálláson. Édesapja marosjárai Rozsnyay János szabadszállási főbíró, édesanyja Wirtzfeld Eszter volt.^[4]

Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte,^[5] ezt követően a kecskeméti református kollégium diákja volt, majd a bécsújhelyikatonai akadémiára nyert felvételt. Ezt azonban 1848-ban otthagyta a szabadságharc eseményeinek hatására. Hazatérését követően a gyógyszerészi hivatás mellett döntött.^[1]

Egyetemi tanulmányait Pesten kezdte meg, de Bécsben fejezte be, ahol 1855-ben megszerezte a gyógyszerészmesteri oklevelet.^[1]Ezt követően előbb Szegeden, majd Kecskeméten dolgozott patikussegédként, utóbbi helyen idősebb Katona Zsigmond gyógyszerész, szőlősgazda és gyümölcskertész keze alatt, aki nagy hatással volt szemléletmódjára, munkásságára.^[6] Több évi segédgyógyszerészi működés után visszatért Szabadszállásra, ahol a tulajdonos elhunytával átvállalta a gyógyszertár vezetését (vagy bérletét). Itt szerzett arról tudomást, hogy a Tolna vármegyei Zomba község, jobbaházi Dőry Frigyes helybeli birtokos és képviselő kezdeményezésére önálló patikát készül felállítani, amelybe főgyógyszerészt keresnek. A Helytartótanács által kiírt pályázaton a törvényhatóság 1861. október 18-án hozott döntése értelmében Rozsnyay Mátyás kapta meg az állást. Több mint egy évtizedet töltött ebben a gyógyszertárban, amelyet azonban 1874. október 1-jén előbb bérbe adott Osváth Ferenc patikusnak, majd 1879-ben teljesen lemondott róla, miután átruházta sógorára, Poór Endrére.^[7]

Rozsnyay 1871-ben, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Aradon tartott vándorgyűlésén megismerkedett Szarka János gyógyszerésszel, akitől 1874. augusztus 9-én megvásárolta az 1824-ben alapított Szentháromság nevű patikát.^[8][7] A patika először eredeti helyén, a Fő tér 13. szám alatt működött, majd a tér tereprendezése miatt 1887-ben átköltözött az Eötvös utca 5. szám alá.^[9]Az új gyógyszertárat laboratóriummal is felszerelte, így az ország egyik legkorszerűbb patikáját vezethette ekkortól, amelyet az Aradi Közlöny „minta gyógyszertár”-ként emlegetett. A mellette dolgozó gyógyszerészgyakornokok egyike a későbbi vegyészprofesszor, a világhírűvé vált Winkler Lajos volt.^[8] Aradon Rozsnyay volt az első telefontulajdonos: házitelefonja a patikát kötötte össze az első emeleti üzemrésszel, valamint a második emeleti lakással.^[10]

A közéletben aktív szerepet vállalt. Több szakmai és tudományos társaság is a tagjai közé választotta. Már 1874-ben, vagyis megalakulásának évében tisztségviselője volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyletnek,^[11] 1886-ban pedig a 16. járás aligazgatójává választották. 1889-ben pályadíjat alapított gyakorló gyógyszerészek számára, amely ugyan az első világháborúkitörésekor megszűnt, de 1936-ban a Magyar Gyógyszerészi Társaság tanulmányi verseny formájában felvállalta a folytatást.^[8]

Rozsnyay Mátyás Arad társadalmi életében is részt vett. Az 1890-es és 1893-as jegyzőkönyvek tanúsága szerint a város törvényhatósági bizottságának tagjai közé tartozott, megalapítója és első elnök-igazgatója volt az aradi Takarékpénztárnak, valamint járványbizottsági tagként is munkálkodott.^[8][11]

Lelkes tagja volt az aradi szabadkőművességnek. 1888-ban – a korábban megszűnt Fraternitás páholy tagjaként – részt vett az aradi Összetartás (Concordia) páholy megalapításában. Őt választották meg az új jánosrendi páholy első főmesterének.^[12]

Rozsnyay Mátyás 1891-ben megbetegedett – gyomor- és májrákban szenvedett^[13] –, s bár továbbra is aktív maradt a közéletben, betegsége egyre súlyosbodott, s végül hosszas szenvedés után 1895. augusztus 5-én, életének hatvanharmadik évében elhunyt.^[8