Hogyan segítik a társasjátékok a tanulást: Megjegyzés a szülőknek

A társasjátékok nemcsak szórakoztatóak, de hihetetlenül hasznosak is. Valószínűleg nincs is jobb módja annak, hogy jól érezd magad a barátaiddal, pozitív érzelmeket élj át, és közben felturbózd az agyadat.

Nem véletlen, hogy a játékokat az egyik legsikeresebb tanulási módszernek tartják. Szeretnéd gyengéden segíteni gyermekednek olyan készségek és képességek fejlesztésében, amelyek hasznosak lesznek az iskolában? A társasjátékok pontosan azok, amire szükséged van. Elmagyarázzuk, hogyan működnek.

Matematikai készségek

A legtöbb társasjáték számolást igényel – pontok, lépések, kártyák, játékpénz, dobókockák pontjai. Bár általában nehéz lehet rávenni a gyermeket az összeadási és kivonási feladatok megoldására, egy játék során könnyedén és boldogan fogja ezt megtenni – anélkül, hogy bármilyen nyomást gyakorolna ránk.

Vannak kifejezetten a matematikai készségek fejlesztésére tervezett társasjátékok is. Például a „Multiplyarium: Matematikai dominók” játékban úgy kell elrendezni a kártyákat, hogy a szomszédos négyzetek egy feladatot és a helyes választ tartalmazzák. Ez egy egyszerű és szórakoztató módja a szorzótábla elsajátításának.

Kommunikációs készségek

Bármely csoportos játék során kapcsolatba lépünk más résztvevőkkel, megbeszéljük a szabályokat, és megtanulunk kijönni egymással. Továbbá sok társasjáték olyan készségekre épül, mint a tárgyalás, a meggyőzés, a szövetségesek keresése és az együttműködés. Így egyszerre szórakoztatóak és edzőterepet jelentenek az alapvető szociális készségek fejlesztéséhez.

Képzelet

Számítógépes csatákban alig használjuk a képzelőerőnket.

De a legtöbb társasjáték megköveteli. Teljesen használnod kell a képzeletedet, hogy egy hatalmas harcost láss egy birodalmat megmentő sárga műanyag figurában, vagy hogy elképzelj egy darab kartont, ami egy egész város utcákkal, házakkal és gyárakkal.

Ha a kreativitás az elsődleges szempont, érdemes lehet olyan társasjátékokat fontolóra venni, amelyek a képzelőerő fejlesztésére összpontosítanak, például az Ezeregy történet játékot (egy olyan játék, ahol lottót, kártyákat és játéktáblákat használsz egyedi történetek létrehozásához).

Horizont

Játszhatsz Evolúciót vagy Monopolyt, miközben Darwin elméletéről vagy a piacgazdaság törvényeiről beszélgetsz. Szinte minden társasjáték lehetőséget kínál arra, hogy valami újat ossz meg. Már az is, ha egyszerűen elmagyarázol egy szót a gyermekednek Scrabble játék közben, bővíti a világról alkotott ismereteit.

Kitartás és koncentráció

Kényszeríteni magad matekfeladatok megoldására, amikor a barátaid meghívnak, vagy a tanár magyarázatára koncentrálni, miközben más gondolatok cikáznak a fejedben – ehhez figyelemre méltó önuralomra van szükség. Minden diáknak képesnek kell lennie arra, hogy hosszú ideig egy feladatra koncentráljon anélkül, hogy elterelődik a figyelme.

A társasjátékok célja ennek a készségnek a fejlesztése. Ha egy gyerek két órát tud azzal tölteni, hogy aprólékosan kirakja a kártyákat, vagy gondosan követi a bábuk mozgását a táblán, akkor nem lehetnek problémái a koncentrációval az iskolában.

Bármely társasjáték hasznos, de vannak kifejezetten a figyelem és az önuralom fejlesztésére irányuló játékok. Ilyen például a „Ne ásíts!” (a győzelemhez rendkívül ébernek kell lenned, gyorsan kell reagálnod a kártyákra, helyes gesztusokat kell tenned, és kerülnöd kell a számolási hibákat).

Stratégiai gondolkodás

A legtöbb társasjáték megköveteli, hogy nyomon kövesd az ellenfeleid cselekedeteit, megjósold a jövőbeli lépéseiket, és ezekre alapozd a taktikádat. Ennek eredményeként a játékosok stratégiai és logikus gondolkodást, találékonyságot, valamint az ok-okozati összefüggések felismerésének képességét fejlesztik. Ezek a készségek mindenképpen hasznosak lesznek az iskolában.

Pozitív hozzáállás a kihívást jelentő feladatokhoz

Minden játék akadályok leküzdését jelenti. Néha hibázunk és vereséget szenvedünk, de ez csak táplálja a kíváncsiságot, az izgalmat és a vágyat, hogy újra próbálkozzunk. Ha teljesen elmerülünk a folyamatban, boldognak érezzük magunkat – az eredménytől függetlenül.

A nehézségek szórakozásként való felfogásának képessége egy fontos érzelmi készség, amelyet a gyerekek játék közben sajátíthatnak el, majd a való életben is alkalmazhatnak. Ezzel a megközelítéssel minden összetett tanulási feladat érdekes kihívássá válik, nem pedig gyötrelemmé.

Ha azt szeretnéd, hogy gyermeked kiemelkedően teljesítsen az iskolában, leküzdje a nehézségeket, kitartást és akaraterőt tanúsítson a tanulásban, és ügyesen építsen kapcsolatokat társaival, aknázd ki a játékokban rejlő lehetőségeket – nem fogod megbánni!